Máramaros szállások, programok és látnivalók (Partium)

Románia egyik leghíresebb tájegysége, látnivalói a világ minden sarkáról vonzzák a turistákat.
A mai Máramaros megye csak a kisebbik részét tartalmazza az egykori történelmi Máramarosnak, a nagyobbik Kárpátalja része és Ukrajnához tartozik.  A Mára, Visó, és az Iza völgye, Máramarossziget, valamint egy kis rész a Tisza bal partján a történelmi Máramaros Romániához tartozó része, ehhez csatolták Nagybánya és a Lápos vidékét. Román többségű vidék, magyarsága Nagybánya környékére korlátozodik, illetve Máramarosszigeten és Aknasugatagon is élnek magyarok. Híres magyar vonatkozású látnivalói a koltói Teleki kastély, ahol Petőfi és Szendrei Júlia  a mézesheteit töltötte, Miszmogyorós községbe olvadt Misztótfalva Misztótfalusi Kis Miklós emlékháza, valamint Nagybánya régi központja.
 A történelmi Máramarosban 93 műemlék fatemplomot tartanak nyílván, ezekből nyolcat az UNESCO a világörökség részének nyilvánított, ezek a barcánfalvi, a budfalvi, a deszei, a jódi, a nyárfási, a sajómezői, a rogozi és a dióshalmi templomok. Nagyon jellegzetessé teszik a máramarosi falvakat a szépen faragott, kissé a székelykapukhoz is hasonlító máramarosi kapuk, valamint a helyenként még élő szokás, hogy az edényeket faágakra aggatják az udvaron.  
A történelmi Máramaros központjában Máramarosszigeten, a híres egykori kommunista börtöne, ahol Márton Áron is raboskodott, most látogatható. A megye székhelye, Nagybánya képzőművészeti múzeumában láthatók az egykori festők munkái, ásványtani múzeuma egyedülálló az országban, gyönyörű kristályok, ásványok, bányavirágok láthatók benne.
Érdekes színezetet adnak a tájegységnek a jelentős számban, főképp hegyi falvakban élő ruszinok.  
Máramaros természeti szépségeit nem lehet itt felsorolni, csak néhány híresebb: a Gutin hágóról elérhető Kakastarély ferde bazalttűi, a Máramarosi havasok Nemzeti Park. Ugyanakkor a Keleti Kárpátok legmagasabb hegységének, a Radnai havasok csúcsai is jórészt innen érhetők el.