Nagyvárad szállások, programok, látnivalók

A Sebes-Körös partján épült település az egykori Bihar vármegye és a mai Bihar megye közigazgatási központja. A valamivel több mint 200 000 lakosú városnak mára már csak 27%-a magyar, de ez a szám szerint 56 000-es magyarság a harmadik legnagyobb erdélyi magyar közösség Marosvásárhely és Kolozsvár után.
Szent László alapította a várost 1090 körül, de már ez előtt egy kis földvár állott itt, amely aztán a nevét is adta, mert a régi magyar nyelvben a várad kis várat jelentett. A kis vár jóval később kapta a Nagy előtagot, a  Kisvárdától való megkülönböztetés céljából.
Szent László ide telepíti a bihari püspökséget. Halála után néhány évvel a holttestét idehozzák, onnan kezdve híres búcsújáróhely lesz. Az 1660-as török ostrom és az azt követő 32 éves török uralom után elpusztul a lakossága, de a XVIII. század végére újra virágzó nagyváros. Ekkor épül az Erdély legnagyobb barokk katedrálisaként nyilvántartott püspöki székesegyház és a püspöki palota. A XIX. század végén, huszadik század elején éli a fénykorát. Ebben a periódusban alakul ki a mai központ, épülnek a híres épületei, a Fekete Sas palota, a városháza, a színház, az Apolló palota, a pénzügyi palota, a görög katolikus püspöki palota.  
Ebben az időszakban alkotott itt  Ady Endre, Juhász Gyula, Krúdy Gyula, Babits Mihály. Itt jelenik meg a  modern magyar irodalom kiindulópontjaként emlegetett Holnap antológia.

Adja meg keresésének egyéni feltételeit és testreszabott ajánlatot adunk Önnek. Szállásfoglalás egyszerűen az UtazzErdelybe.hu-n.