Báró Orbán Balázs író, néprajzi gyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, országgyűlési képviselő a hatkötetes Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból című felbecsülhetetlen értékű, a XIX. század második fele viszonyait rögzítő monográfia megalkotója a Szejkefürdőtől nem messze található Lengyelfalván született 1830 február 3-án. Budapesten halt meg 1890 április 19-én. Végrengeletében kérte, hogy Szejkefürdőn temessék el, amely az ő birtoka volt, ő építtette ki és itt írta élete főművét. Előbb édesanyjával helyezték közös sírba, majd egy olyan családi kriptát emeltek a közeli Borvízoldalban, amire Orbán Balázs hagyott hátra pénzt. A kriptát azonban nem gondozták, elhanyagolták, több földcsuszamlás és egy villámcsapás hatására 1919-ben összeomlott. A kriptát ki is rabolták, az érckoporsó anyagát elhordták. Ebben az évben a kripta mellett újratemették, majd 1921. június 19-én következett a harmadik, már díszes temetés. Ide azonban nem emeltek akkor síremléket,erre csak a harmincas évek elején kerül sor. A negyedik temetés 1931. november 8-án volt, a ma is meglévő helyre, a sírnál Nyírő József mondott beszédet. Az új sírkert előtt létesült egy ún. harangláb-bejárat, egy kis fakerítés, illetve egy faragott kopjafa került a sírra (ezen hibás születési évszám – 1830 – szerepel). A második világháború után a sírkertet ismét elhanyagolták. A hatvanas években néhány lelkes udvarhelyi vetett véget ennek az áldatlan állapotnak: 1969-ben elkészült a mostani síremlék, rajta a híres író és politikus portréjával, a domborművet Orbán Áron szobrászművész készítette. A székelykapu-múzeumot a hetvenes években létesítették – a sír utáni legelső kaput még Orbán Balázs állíttatta a Szejkére, halála előtt két évvel, 1888-ban. Utána sorban jönnek lefele a kapuk, szám szerint tizenöt darab van. A hetvenes években volt egy kapumentő hullám, az első kilenc, főképp fenyédi és máréfalvi, 19. századi kapukat ekkor állították. A 10. kaputól kezdődnek a rendszerváltás után felállítottak – a kapumúzeumot ekkor lehetett folytatni.
