A mai háromhajós székesegyház hétszáz év alkotásának az eredménye. A Szent Mihály püspöki székesegyház Erdély legjelentősebb román kori építménye, benne az erdélyi fejedelmek és püspökök egész sora nyugszik.
A székesegyház a XIII. században épült, egy korábbi bazilika helyén, eredetileg román stílusban. A templomot a török-tatár pusztítások után többször átépítették, ezáltal újabb stíluselemekkel gazdagítva az épületet. Ilyen például a Hunyadi János által megújított gótikus szentély, vagy a reneszánszt képviselő Lászai-kápolna és a Szent-Anna kápolna.A templom a Hunyadiak, majd az erdélyi fejedelmek temetkezési helyévé vált. A sírok többségét az évszázadok alatt sokszor feldúlták, kirabolták, ezért néhány közülük ma üresen áll. Itt található, a szentély előtti oldalkápolnában János Zsigmond, az erdélyi fejedelem gazdagon díszített kőkoporsója, mellette anyja, Izabella királyné sírja látható, ezután következik Martinuzzi György és Báthori András (ez utóbbi üres) sírja is. Hunyadi János, aki jelentős szerepet vállalt a templom építésében, ugyancsak ezt választotta végső nyughelyéül is, szarkofágja a templom jobb oldali falánál látható, mellette pedig fia, Hunyadi László sírja. A templom kriptájában nyugszik a XX. század legnagyobb erdélyi püspöke, Márton Áron (1896-1980).