A romboló kommunista rendszer egyik szimbóluma az 1971-ben lebontott ferences kolostor és templom megmaradt tornya.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház építésekor, 1971-ben bontották le a kolostort a templommal és a benne lévő iskolával együtt. Az egyházi méltóságoknak csak hosszú tárgyalások során sikerült megmenteni a tornyot kegyeleti okokra hivatkozva, mivel a toronyból indul a kriptába vezető alagsor. A XVIII. század második felében épült egyszerű barokk templom szerves részét képezte a a kolostornak, ehhez volt összenőve. A kolostor az egyszerű, szokásos Ferences rendikolostorok mintájára épült belső, zárt udvar alaprajzi elrendezéssel. Az udvaron gyönyörű virágos, illetve zöldséges kert ékesítette az épületegyüttest. A barátok temploma az udvar keleti épületszárnyán hosszában, a Nagypiaci házsor vonalában helyezkedett el. A főhajó és a szentély külső főpárkánya azonos magasságú volt a későbbi, a 19. században épült szomszédos épületek magasságával, így zártsorú épületté válva. A templom a toronnyal együtt a barokk stílus jellegzetes díszítőelemeit és vonalvezetését viseli magán. A belsőtér a barokk finom ízlésében készült. A boltozatos mennyezet, illetve a falak díszítőfestése szakavatott mester munkájára utal. A templom alatt középfolyosós elrendezésű kriptasor volt.